Ma egy interjú fordítással készültem, ugyanis nemrégiben a Cosmopolitan felkereste Ashley-t, aki egy rövid interjú keretein belül beszélt a szorongásáról, arról, hogy mikor tudatosult benne ez az egész és, hogy hogyan próbál segíteni saját magán és olyan embereken, akik szintén ezen mennek keresztül. A teljes interjút ide kattintva olvashatjátok el!
Pánikrohamot kezdtem kapni, még mielőtt tudtam volna, hogy egyáltalán létezik erre bármiféle szó is. A 20-as éveim közepén vált igazán komollyá a dolog, és általában a fellépéseim előtti pillanatokban tört rám az érzés. Egyszer, amikor 24 éves voltam, épp egy mikrofonpróbára készültem Olaszországban, amikor rájöttem, hogy nem kapok levegőt. Rengetegszer léptem fel élőben a TRL-en és sokszor volt olyan, hogy nem hallottam a zenekart, csak a szívem heves dobogását a mellkasomban. Igazából egész életemben volt bennem egy amolyan „állandó adag szorongás”.
Három éves korom óta dolgozom a show-bizniszben. A pályafutásom kezdete óta eltelt három évtized alatt megtanultam, hogy színésznőnek lenni elég nagy nyomással jár. Tinédzserkoromban és a 20-as éveim elején rengetegszer volt olyan, hogy túl nagy nyomás nehezedett rám. Néha egy vörösszőnyeges esemény vagy egy after party előtt tört rám a szorongás, teljesen kiborultam és képtelen voltam rávenni magam, hogy végül elmenjek.
